Na gyerekek, ide max. 10 ember jöhet! A vizsgálat alapkérdéseinek megfogalmazásakor azokból a tendenciákból indulok ki, amelyek a szakmai közönség és a közvélemény számára is napi aktualitást jelentenek. A PISA vizsgálatok eredménye a pedagógusok, a szülők és a témával foglalkozó szakemberek periodikusan visszatérő kérdése, problémája az elmúlt évtizedben (Benedek, 2005; Felvégi, 2005; Gál, 2011; Mihály, 2003, Péterfi, 2011b). A digitális olvasás elterjedése az információs társadalom természetes velejárója. Az infokommunikációs eszközök és az online olvasás térhódítása az élet minden területén, így az iskolai környezetben is megjelenik (Nagy–Péterfi, 2006; Tószegi, 2009; Larson, 2009, 2010, Németh 2012, 2013, 2014). Az olvasás funkciói és technikái – az említett problémakörökben – a mindennapi tevékenységstruktúra alapvető részeként jelennek meg. Az olvasás azonban nem csak az információszerzés és a tanulás felől közelíthető meg, fontos kiemelni értékteremtő, értékközvetítő kulturális feladatát is. Vizsgálatunk kiindulópontja, hogy megfigyeljük az olvasás szerepének, funkciójának, technikájának kulturális beágyazottságát olyan populáció körében, amely a jövőben értékközvetítő szerepet lát majd el. A felsőoktatásban tanuló fiatalok, azon belül pedig a tanári pályára készülők külön figyelmet érdemelnek a téma szempontjából.